Érdi Bukovinai Székelyek Egyesülete és Érdi Bukovinai Székely Népdalkör

 

 

 

Az egyesültet előzményei:

  1. december 1-én alakult meg az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör Kóka Rozália vezetésével. Rövid idő alatt országos hírnévre tettek szert. Sikerük azóta is töretlen. A megalakulásuk óta eltelt negyvenhét esztendő alatt több mint ezerszer lépett fel. Mindenkori tagjai, bukovinai székelyek és nem székelyek, mindig nagy odaadással és elkötelezettséggel szolgálták azokat a célokat, amelyeket megalakulásukkor kitűztek magunk elé. Éneklőcsoportként elsősorban a bukovinai székely népzenei hagyomány elsajátítását, népszerűsítését és éltetését jelölték meg legfőbb feladatukként. Tevékenységük az idő előre haladtával egyre sokszínűbb lett. Mesék, történeti mondák, élettörténetek fotókiállítások szerepelnek műsoraikon, 2008-ban bukovinai székely tárgyaikat az érdi Magyar Földrajzi Múzeum Honismereti gyűjteményében helyezték el. Újabban az érdi szüreti napokon, székely bálokban a székely gasztronómia is felkerült a repertoárjukra.

1987-ben sikerült rekonstruálniuk az 1950-es években betiltott betlehemesüket.

         Megalakulásuk után azonnal jelentős szakmai segítséget kaptak az MTA Zenetudományi Intézet mun- katársától, Martin Györgytől, aki rendelkezésünkre bocsátotta Kodály Zoltán 1914-es bukovinai népdalgyűjtéseinek legjavát. Sára Sándor segített megrendezni az Egyetemi Színpadon bemutatott első önálló estjüket. Borsai Ilona, Olsvai Imre, Vass Lajos, Baross Gábor, Domokos Pál Péter, később Tari Lujza, Domokos Mária a Röpülj Páva versenyek zsűrijében segítő és biztató értékeléseikkel igazították el őket.

         Azzal, hogy színpadra álltak, példaképekké lettek. Hamarosan sorra alakultak a Völgységben, Baranyában és Bács- Kiskun megye falvaiban is a bukovinai székely együttesek.   

1988-ban negyven bukovinai székelyek lakta faluban mutattuk be „Édes hazám, mit vétettem?”című, népdalokból, mondákból, élettörténetekből, mesékből szerkesztett műsorukat. Ugyancsak 1988-ban keresték fel először előadásaikkal az 1883-ban az Al-dunához települt bukovinai székelyek falvait. Székelykevét, Hertelendyfalvát, Sándoregyházát.

         1989-ben megalakították az Érdi Székely Kört és természetesen csatlakoztak a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségéhez. Az egyesület amennyi lehetőséget hordozott magában, annyi gondot is okozott. A szervezet tagsága majdnem azonos volt a népdalkör tagságával. 25-30 fő volt általában a taglétszám. A tagok több mint fele népdalköri tag volt. Ők rendszeresen találkoztak, de a többi tag nem szívesen járt ülésekre, megbeszélésekre. Gondot okozott a kötelező tisztségviselők kiállítása is, anyagi keretek szűkösek voltak, ami nem tette lehetővé, hogy legalább a könyvelőnek fizessenek egy csekély tiszteletdíjat. Öt év elteltével a Székely Kör megszűnt működni.

1991-ben, a bukovinai székelyek hazatérésének 50. évfordulója alkalmából megrendezték Érden és Budapesten az egyhetes Bukovinai Székelyek I. Országos találkozóját. A nagy sajtó visszhangot kiváltó rendezvényen több mint 500 résztvevő jelent meg. Megtisztelte látogatásával az egybegyűlt székelyeket Dr. Antall József miniszterelnök is és több más kormánytag.

1992-ben felkeresték a Dél-erdélyi egykori bukovinai székelyeket. Összekötötték a rég elszakadt szálakat a dévai, csernakeresztúri és sztrigyszentgyörgyi volt bukovinai székelyekkel is. 1998-ban felvették a kapcsolatot a Kanadába kivándorolt testvérekkel is.

2011-ben a bácskai hazatelepítés emlékére ismét nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek. A Mátyás templomban megtartott ünnepi szentmise feledhetetlen emlék máig a résztvevőknek.

2014.március 8.-án megalakult az Érdi Bukovinai Székelyek Egyesülete Domokos Gyula vezetésével.

Az egyesület eddigi legnagyobb sikere, hogy ismét életre keltette az időközben megszűnt betlehemes csoportot. Az új együttes éppen olyan magas színvonalon mutatja be a hagyományos játékot, mint az első érdi együttesek.

Kiadványaik:

1986-ban készült el a Hungarotonnál az első nagylemezünk, Érdi Bukovinai Székely Népdalkör címmel. Egyik oldalán a Kodály Zoltán gyűjtötte népdalaikkal szerepelnek, a másik oldalán a Hadikfalvi betlehemessel.

1994-ben kiadták a „Betlehemnek pusztájában…”c. hangkazettát. 1996-ban „Istenem, országom…” címmel szintén hangkazettával jelentkeztek.

2003-ban kottával, magyar és angol nyelven, lemez melléklettel megjelent Kóka Rozália Hadikfalvi betlehemes című könyve.  A népszokás 2013-ban felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.

2005-ben Ó, fényességes szép hajnal c. CD látott napvilágot.

2008-ban Érdi Bukovinai Székely Népdalkör 1971- 2008. című CD-ROM-on foglalták össze 37 évi munkájukat. Népünk történelmének leírásán kívül gazdag képanyagot és 50 népdalt jelentettek meg.

2013-ban „Magyarország szélin…” c. énekeskönyvünket lemezmelléklettel adtuk ki, legszebb népdalainkat tartalmazza a CD.

Kitüntetéseik:

Európa-díj a Népművészetért, 1991.

1992-ben Kóka Rozália mesemondó és népdalénekes, 1995-ben Illés Imréné népdalénekes megkapta a Népművészet Mestere címet.

Érd Városért Érdemérem, 1995.

Érd, 2019. február 21.

Kóka Rozália

népdalkörvezető

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük