Emlékezés a Madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára

 

A székelység számára az állandó katonai szolgálat ellátása hosszú ideig kiváltságos helyzetet biztosított. Teljes önkormányzatot kaptak, emellett a katonáskodás ideje alatt mentességet a pénzbeli kötelezettségek alól. Katonáskodni saját tisztjeik vezetése alatt voltak kötelesek. 1763-ban a bécsi kormány előbb önkéntes, majd kényszerű adózás alá vetette őket, és a határőri intézmény bevezetését tervezte. Az ínség, nyomor és elkeseredettség nyomán lázadás tört ki, amely végül 1764. január elején az osztrák katonai igazgatás elleni tüntetéssel zárult. Az 1764. január 7-re virradó éjjelen 400 embert mészároltak le a császári csapatok. A székelymészárlást Siculicidiumnak is nevezik.

A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, onnan Bukovinába, ahol öt falvat alapítva (Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten) telepedtek le.

 

A 250. évforduló alkalmából Magyarországon Bonyhádon január 5-én (vasárnap) tartjuk a központi megemlékezést.

A tervezett program:

·         9. 30     Ünnepi szentmise a bonyhádi római katolikus templomban. A mi-

                              sét Páter Illés Albert jezsuita szerzetespap celebrálja.

·         10. 30   Ünnepi megemlékezés a bonyhádi Székely Emlékparkban.

                              Beszédet mond: Potápi Árpád János polgármester.

·         10. 45   Koszorúzás.