Recepteskönyv

Az itt bemutatott receptek a „Bukovinai székely konyha – Nagy Antalné Ferencz Regina ételei” című könyvben jelentek meg. A kötet szerkesztője: Csibi Krisztina.

Levesek

Főételek és köretek

Desszertek és édességek

 

A könyv bevezetője:

Nagy Antalné, született Ferencz Regina 1951-ben született a Tolna megyei Tevelen. Édesapja Ferencz András, Édesanyja Ferenc Virgília, mindketten a bukovinai Hadikfalva szülöttei. Az 1941-es kitelepítés után előbb Bácskában, Babapusztán, majd végleg Tevelen találtak otthonra, ahol Reginával együtt nyolc gyermekük született. Nagy Antalné már nagyon korán, 10-11 éves korában gyakorta főzött a mezőn dolgozó családtagjainak, hogy amire hazaérnek a nehéz fizikai munka után meleg étel várja őket. Saját bevallása szerint kicsi kora óta szeretett főzéssel foglalkozni. Felnőttként 1980-tól, mint konyhai kisegítő helyezkedett el, majd három év után munkahelye ösztönzésére szakács végzettséget szerzett.

Édesanyja a 2008-as esztendőben tölti kilencvennyolcadik életévét. Sokat látott, sokat megélt asszony, aki sohasem elégedetlenkedett sorsával. Ez a nyugodt derű, az emberek iránti tisztelet és szeretet öröklődött tovább, csakúgy, mint a bukovinai székely öntudat, a hagyományok ápolása. Regina számára a régi emlékek, ismeretek közül is különösen fontos volt, hogy ellesse Édesanyja „főzőtudományát”, mozdulatait a konyhában. Szerénysége, visszahúzódó természete miatt véletlenül, másoktól szereztem tudomást arról, hogy sok régi bukovinai receptet ismer. Kérésemre ezeket papírra vetette abban a formában, ahogy a család, és az ő emlékezete megőrizte. Minden család, minden ember más és más ételeket főz élete során. Nyilván nem csupán az édesanya, a háziasszony személye határozza meg az egyes ételfajták gyakoriságát, megjelenését, vagy épp elhagyását. Új ételek, egyszerűbb elkészítési módok, vagy a családtagok ízlése, igénye, anyagi lehetősége is alakít az étrenden. Nagy Antalné Ferencz Regina és szűkebb környezete ezeket az ételeket ismerte, és szerette. Talán e könyvecske folytán még sok ízletes bukovinai ételféleség receptjét ismerhetjük meg, melyeket más emberek, más családok tartottak meg. Így a „Bukovinai székely konyha” akár egy sorozat első köteteként is felfogható.

Az egyes ételfajták leírását helyenként jegyzetekkel, táji jellegzetességekkel, a felhasznált nyersanyag vagy az elkészítési mód sajátosságaival egészítettem ki.[1] Helyenként pedig szükségesnek éreztem, hogy a magyar táplálkozáskultúra egészén belül térben és időben elhelyezzek egy-egy sajátosságot, annak eredetét, vagy elterjedési területét. Törekedtem azonban arra, hogy a könnyed, ismereteket bővítő megjegyzések ne terheljék a szakácskönyvet. Csupán azt a célt szolgálják, hogy a mai ember számára szokatlan, esetleg értelmét vesztett, idegen kifejezések, eljárások, szokások magyarázatot kapjanak. Néhány Sebestyén Ádám által a 70-es években felgyűjtött receptet szó szerint közöltem. Ezek közül a „pitán”, vagy az „álivánka” nem szerepelt ugyan a Nagy Antalné által lejegyzett ételek között, viszont a bukovinai táplálkozás jellegzetességei, így kihagyhatatlan egy újonnan készülő receptes könyvből. A „palanéca” és a „pityókagaluska” korábbi, teljesebb változatai a gyűjteményben szereplő ételfajtáknak, ezért kerültek a kötetbe. A „málé” Sebestyén Antalné Molnár Márta 1976-ban közölt leírása pedig nyelvezetében és elkészítési módjában (tört pép) egyaránt egyedülálló.

Kívánom, hogy sok örömük teljen nemcsak a könyv olvasgatásában, a fényképek nézegetésében, de az ételek elkészítésében és elfogyasztásában is.

A szerkesztő
Bukovinai székely konyha - Nagy Antalné Ferencz Regina ételei

[1] A kiegészítésekhez a következő irodalmakat használtam fel: Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. Szekszárd, 1989; Sebestyén Ádám: Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd, 1976; Magyar Néprajz IV. Életmód kötet. Budapest, 1997; Györgyi Erzsébet: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Néprajzi Közlemények, 1962